2010. április 8., csütörtök

Mehuin

  Miután hazaértünk a Puerto Montt-i turánkról, másnap elhagytuk Chile legnagyobb tavát és Mehuin-t vettük célba.. Ez a falucska Valdíviától fekszik északra az óceánparton, ott, ahol a Rio Lingue belefolyik az óceánba. Ez a kis település nem nevezetes semmiről, csak meseszép óceánpartjáról, nomeg arról, hogy a Chave lámyának, a Mellinek, itt lakik a papája, ezért is ejtettük útba.
  Ők nagyon szegények, igy a kertjükben vertünk ezuttal igazi sátortábort. Este sikerült jól beboroznunk, mivel nagyon hideg volt és úgy gondoltuk majd borral ellensúlyozzuk a levegő hőmérsékletét és végignótáztuk a Chavéval meg a Sandráékkal az éjszakát(szegény tiniket nem hagyva aludni:)). Kezdtük a mozgalmi daloknál és folytattuk az Illés slágereknél, de még a Boci-boci tarkát is előadtuk:)))
  Az egyik képen, a tábortűz körül a Sandráék családját láthatjátok. Balról jobbra a Sandra aztán a fiaik: a Martin, az Enrique(aki a kedvességével mindenkit levett a lábáról), takarásban az Alejandro és végül a Sandra férje. Ő is Enrique amúgy, de mindenki csak Ravo-nak hivja. Amúgy félelmetes humorérzékkel van megáldva és az átverései napi szinten mennek. Azzal kezdte, hogy mesélte nekem, hogy holnap megyünk egy tóhoz, aminek a neve spanyolul leves. Simán bevettem: miért ne hivhatnának Chilében egy tavat levesnek?:) Megkérdezte, hogy hogy mondják spanyolul, hogy leves. Rávágtam, hogy sopa(ejtsd: szopa). Na erre ő: vagyis holnap a SZOPA TÓ-hoz megyünk:) Belőlem kirobbant a röhögés, de még ekkor sem gyanitottam semmit. Viszont amikor megérkeztünk Mehuinbe és letelepedtünk a tábortűz körül, megkérdeztem a többieket, hogy gyerekek! Ez tényleg a Szopa-tó?:))) Amin mindenki fetrengett, hisz csak egy Ravo-féle tréfának voltam a szenvedő alanya:)
  A táborhelyünket elég nehéz volt megközeliteni, lévén egy tőzeges-lápos területen fekszik, igy előbb a Sandráék autóját, majd a mi mikrobuszunkat kellett több embernek benavigálnia a kertbe.

Éjszaka sikerült megfagynunk teljesen, de a hajnal látványa sok mindenért kárpótolt ezen a  varázslatos helyen...

 Másnap borus, esőre hajló időre ébredtünk, de azért megnéztük a Rio Lingue torkolatát.


   Aztán megkönyörült rajtunk a természet és végre kisütött a nap. Mehettünk felfedezni Mehuin meseszép óceánpartját...



2 megjegyzés: