Miután visszaértünk a lotai túránkról a Sandráék házába, ami ugye két naposra sikeredett, másnap csak pihentünk, mivel hajnalban értünk vissza. Másnap viszont én főztem, mert eddig szegény Sandra főzött az egész bagázsnak, vagyis minden nap 10 embernek. Aznap, mivel úgyis otthon maradtunk, a Sandra férje közölte, hogy itt van egy magyar gringa és ő vagy 15 éve nem evett egy tisztességes magyar kaját!:)
Kérdeztem mit szeretne, erre ő olyan arccal, hogy azt rajzolni kellett volna, annyit mondott: PAPRIKÁSKRUMPLIIIIIIT:))) Légyszilégysziii:)
Sose hittem volna, hogy vannak chileiek, akik megőrülnek a magyar paprikáskrumpliért, de vannak:) Azok akik nálunk éltek és nem felejtették el a magyar izeket. A Chave a mai napig néha azt mondja: Ági gyere át hozzánk ebédre! Mondom ok! Erre ő: de Te főzől.....rakott krumplit szeretnéééék:)))) Persze a Chave házában dolgozik a Szonja(egy perui lány, aki vagy 5 éve dolgozik már a családnál, mint szolgáló, de amúgy imádja mindenki és igazán nincs szolgáló státuszban, mindig a családdal együtt eszik, senki nem utasitja semmire, mert mindent magától megcsinál, de ha mégis, akkor maximum csak kérnek tőle és egy tündér aranyos, jólelkű lány), és ő úgymond a kezem alá dolgozik és segit mindenben. Amugy neki elég egy magyar kaja elkészitését egyszer megmutatni és utána profi módon elkésziti. Istenien főz:)
Naszóval nekiálltunk alapanyagot keresni. Nem volt egyszerü feladat! Természetesen krumpli és hagyma, virsli itt is van, de magyar kolbász?!?! Még olyan minőségű sem, mint az otthoni lecsókolbász! Az itteni kolbászok nekem tök iztelenek, ráadásul nincs semmi szinük. Természetesen magyar piros paprika sincs. Millió féle piros paprika port árulnak, választottunk két félét is, a biztonság kedvéért, de mikor megdinszteltem a hagymát és megszórtam az egyikkel, rá kellett döbbennem, hogy semmi szine nincs. Eddig nem tudtam miért világhirű a magyar pirospaprika...most már ezt is tudom. Vagyis mindkét teljes zacskó piros paprika port rászórtam, hogy egyáltalán valamiféle szint kapjak.Miután nem volt normális kolbászunk sem, kinunkban vettünk füstölt hust a kolbász meg a virsli mellé, hogy valami izt is adjunk a dolognak. A jelenlevők közül ugye a Sandra, a férje és a Chave tudták mi az a paprikáskrumpli, de a fiatalkoru bagázs(a Sandráék 3 nagyfia, a Péter és Chave lányai)és a Péter sem. Életükben először kóstolták. Amikor elkészült, mindenkinek kimertem 1-1 derekas tányért, de eleinte csak érdeklődő szaglászások övezték a tányérokat, aztán nekiláttak. 10 perc mulva azt vettük észre, hogy sor kezd kialakulni a lábos körül...mindenki másodszor is vett, volt aki 3x is:) Vagy 7kg krumpli, 4 kolbász, vagy 20 virsli, füstölt hús és két gigászi hagyma lett a gyomrok martaléka:))))
Másnap csirkepörköltet főztem nekik tarhonyával(itt is van tarhonya, csak kisebb szemű mint az otthoni és nem piritják és használják köretként, mint nálunk, hanem csak levesbe tésztaként), amiből szintén mindenki kétszer vett, még kézcsókot is kaptam a Sandráék nagyfiától érte:) Tiszta élvezet volt nekik főzni:)
Másnap viszont ismét útra keltünk, ezúttal Saltos del laja volt az uticélunk, ami egy vizesésegyüttes. A vizeses alatti folyoban, mely sziklafalak közt vágott utat magának, csónakáztunk is egyet...
Itt jönnek a képek:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése