2011. december 24., szombat

Karácsony Chilében


Nos nem mindennapi dolog a Karácsonyt plusz 3o fokban ünnepelni, de mi itt Chilében így szoktuk:)
Itt nem 3 napos az ünnep, hanem csak kettő. 26.-a már rendes munkanap, sokan még 24.-én is dolgoznak 13 óráig.Az egész sokkal kevéssé meghitt, mint nálunk Pesten, mert a chileiek mint mindenből, ebből is hatalmas bulit csinálnak:)

A Karácsonyt megelőző időszak nem sokban különbözik az otthonitól:

- az emberek egymást tapossák a bevásárlóközpontokban
- a televízióból ömlenek a karácsonyi ajánlatok, reklámok
- minden üzletet feldíszítenek kívül-belül
- Őrületes dugó van esténként a városban, mert Karácsonykor a sok holmi miatt nem colectivoval (iránytaxi), járnak az emberek. Ilyenkor lehet lemérni azt, hogy mi lenne ha nem müködne Chilében a colectivok rendszere.

Ami más mint otthon:
Az emberek már Ádvent-kor teljesen meghibbannak és mindenki elkezdi vadul díszíteni a házát, lakását. Sokszor már 3 héttel Karácsony előtt. Először kívülről esnek neki a házuknak, de nem szimplán valami égőfüzérrel és esetleg egy télapóval az ablakban díszítik, hanem teljes betlehemi jászlakat építenek a házuk tetejére, rénszarvasok egész hadát pakolják fel szintén kivilágítva, az egyik ház csicsásabb lesz mint a másik.


Ebben az egészben nem az az érdekes, hogy sokan feldíszítik a házukat, hanem az, hogy az ÖSSZES házat feldíszítik Aricában. Még a lakótelepeket is! Ahol én lakom, a lakótelep közepére hatalmas fenyőt állítottak feldíszítve, rengeteg égővel, az ötemeletes házaink tetejéről fényfüzérek lógnak - élmény így esténként hazajárni. Érdekes, hogy itt senkinek nem jut az eszébe lelopni a díszeket vagy az égőfüzéreket a fáról...
A legszebb látványt persze éjjel nyújtják a házak:


  A házak nem csak kívülről, de belülről is fel vannak díszítve olyan szinten, hogy szinte mozdulni nem lehet. A télapók hegyekben állnak, játékvasutak száguldoznak körbe-körbe, királylányok ácsorognak, három királyok üldögélnek, sokszor csak ilyen kis folyosókon lehet közlekedni a sok-sok dísz között:) Mindenki, aki a legcsekélyebb érdeklődést is tanúsítja a díszek iránt, lelkesen beinvitálják az otthonukba, így tudtam én is nagyon sok házban fényképezni. A legtöbb házban van vendégkönyv és akinek tetszik, beleírhat. Meghatóan hálásak például azért, ha én, mint "gringa" beírok valamit és ha megkérdezem, hogy spanyolul írjak-e, azonnal rávágják, hogy DEHOGY!!!! MAGYARUL!!!! Az olyan egzotikus...és nem sok ház büszkélkedhet igazi magyar nyelvű bejegyzéssel a vendégkönyvében!
Az nem is érdekes, hogy egy büdös kukkot nem értenek belőle:))))))
A legtöbb házban kisgyerekek élnek...képzeljétek el, hogy ezek a gyerekek hetekig ilyen mesebirodalomban élhetnek:)


 A szomszédok egymást próbálják lepipálni és jellemző módon egész Aricára versenyt hirdetnek, kié a legszebben feldíszített ház címmel és a győztes nevét és címét közzéteszik az aricai újságban:) Amúgy fantasztikus látványt nyújt ilyenkor a város. Sokszor csak időtöltésül elmegyünk kocsikázni és nézzük a kivilágított várost és házakat. Itt persze értelemszerűen minden fa műfa....a sivatagban nem nőnek fenyők:))

- az egész város kollektíven meghibban és mindenfele teljesen őrült télapók cirkálnak rettenetes dudálások közepette már két héttel Karácsony előtt: tűzoltó télapók, feldíszített tűzoltóautóval, motoros mikulások, Coca-cola kamionos télapók, simán hobby télapók, van aki lenyúl egy bevásárlókocsit, a két oldalára hatalmas rénszarvasokat ragaszt, felaggatja égőkkel, mikulásruhát ölt és fel-alá randalírozik a sétálóutcában:) Az összes fajta télapóra jellemző, hogy valahonnét szervál egy bazi erős mikrofont és teli torokból ordítva Ho-ho-hoooozik végig az úton, valamint cukorkát oszt a gyerekeknek.
Valamennyi chilei télapóra jellemző, hogy rettenetes zenebonával érkezik. Rendszerint már 1o utca távolságból meghallod:) Vagy karácsonyi dalok bömbölnek a szánjáról, vagy a legujabb helyi slágerek, de van aki komplett rezesbandát hurcol magával:)


A télapókat rendszerint lelkes segitők hada kiséri, fontos tartozékát képezik a kiséretnek a mikuláslánykák, feltűnően rövid szoknyácskákban:)


 Mindegyik télapó autójának kerekeire kívülről szántalpak vannak erősítve így úgy néz ki mintha tényleg szánkón száguldozna a télapó körbe-körbe a városon. Mindez kb 40 fokban előadva elég érdekes látványt nyújt:)
  Persze mindez a gyerekek kedvéért van(no meg azért, mert a chileiek imádnak bulizni:), így a családok ilyenkor minden este sétálnak a városban, a lelkes sikítozó gyerekek az összes felbukkanó újabb és újabb télapóval fotózkodni akarnak:)

A Szenteste:

Itt is 24.-én este, vagy éjfélkor szokott lenni az ajándékozás, amit hatalmas ünnepi, családi vacsora követ.
Ilyenkor nemcsak a szűk család gyűl össze, hanem az egész rokonság. A legtöbben ilyenkor is asadot(grillpartyt), rendeznek, de egyéb finomságok is készülnek, édességek stb.
Szinte mindenhol esznek "karácsonyi kenyeret", más néven "Húsvéti kenyeret", sőt sokan ezt is ajándékozzák egymásnak. Sütik házilag is, de ilyenkor minden pékségben kilószámra árulják. Ez a karácsonyi kenyér pont olyan mint a mi gyümölcskenyerünk, csak barna:)


Klasszikus karácsonyi ital a Cola de mono. Ez tipikusan chilei találmány, egy likőr-féle, melyet rum. ánizs, fahéj, tej és kávé összekutyulásából készítenek. Nagyon finom! Sok jéggel isszuk, mert a 3o fokban úgy a legkellemesebb:)



Éjfél után is nagy az élet, a gyerekek kirohannak az utcákra, ajándékosztás után és megmutatják egymásnak az ajándékaikat, játszanak. A felnőttek is sokáig fenn vannak, beszélgetnek, mulatnak. Természetesen itt is ugyanúgy Krisztus születését ünneplik, sokan elmennek éjféli misére, a gyerekek számára pedig a télapó(itt Santa Claus), rénszarvasszánon hozza az ajándékokat a kéményen át.

Miután mindenki "kicsaládozta magát", sokan elmennek buliba, discoba. Például ennek következménye, hogy én is dolgozom Szenteste és meglepő módon vendégeink is lesznek a dizsiben:)

25.-én miután mindenki lelket ver magába, finomakat esznek és végiglátogatják ajándékokkal a barátokat, további családtagokat. Ezzel véget is ér itt a Karácsony, mivel 26.-a már rendes munkanap itt.

Ahogy itt mondják: FELIZ NAVIDAD!!! - Boldog Karácsonyt Minden Magyarországi és külföldön élő magyarnak!!!!

Ági


2011. december 14., szerda

Az aricai halászflotta és a halpiac haszonlesői: fókák, pelikánok és sirályok

  Az aricai halpiacról már több bejegyzést is írtam, azt is megemlítettem, hogy a piactól két lépésre, van a kikötő. Itt mindig nagy a nyüzsgés. Halászbárkák hozzák a zsákmányt, kirándulóhajók viszik a turistákat fókalesre. A fókales egy órás program. Körbehajózzák a kikötőt, megmutatják a kikötőben élő fókacsaládot és kihajóznak az óceánon található hajókikötésre való bójákon élő déli oroszlánfókák magánéletét közelről megmutatni az érdeklődőknek. Én is voltam többször ilyen fókalesen:
 


  Az aricai halászflotta rendszerint nappal a kikötőben rostokol és éjjel járnak halászni:



  A halászok a napi derékszakasztó munka ellenére is vidám népség és minden turistahajót üdvrivalgással, kiabálással és vad integetéssel köszöntenek:)


  A kikötőben, hemzsegnek a fókák, a pelikánok, sirályok és egyéb tengeri madarak, nem véletlenül. Az aricai halpiac egy teljes fókacsaládot és vagy 1oo pelikánt, sirályt és egyéb tengeri madarat tart el. Az állatok élelmesek. Még a vadállatok is. Tudják, hogy a halpiacon mindig csurran-cseppen valami finomság az ő számukra is. Persze a leglátványosabb és egyben a leghangosabb lakói a kikötőnek a fókák. Az aricai kikötőben hosszú évek óta egy fókacsalád él(mindig csodálkozom, hogy a környéken hemzsegő fókák közül miért nem kíván betelepedni egy ilyen kényelmes helyre még több fóka és a mieinknek miért nem kell folyamatos háborúzással megtartani a területüket).
Ők rendkívül jól élnek a halpiac "maradékán", egyik kövérebb mint a másik:


   A szárazföldön meglehetősen nehézkesen és kissé ormótlanul mozgó fókák a vízben valóságos balettművészekké válnak. Szívesen töltik játszadozással a napjukat. Gyakran magukat a fókákat nem is lájuk csak a vad örvénylést amit a víz alatt keltenek a bohóckodásukkal:


  Most nagyon felbolydult a fókacsaládunk élete, mert egy kis bébifóka született. Mindenki vele akar játszani, az egész csapat szinte csak vele foglalkozik. Úgy elkényeztetik, hogy szerintem elviselhetetlen alak lesz belőle mire felnő:)


  Ezt a csapatot is, mint fókáéknál mindenütt az alfa hím vezeti. Nagyon könnyű megállapítani melyik az alfa hím. Először is kb kétszer akkora mint a többi, másrészt mindig jó magasan tartja az orrát, hogy mindenki mindig láthassa és ne törhesse semmi rosszaságon a fejét:) Övé a párosodás joga és neki kell védelmeznie a családot veszély esetén. Mivel a zárt kikötőben élő családot semmiféle veszély nem fenyegeti, mondhatni igen kényelmes élete van:) Rácsokkal azért van védve a város, mert a fókák gátlás nélkül bebattyognának kényelmesebb napozóhelyet keresve az emberek közé, de legfőképpen felkeresnék  a halpiacot, hogy meglegyen a napi betevőjük:) Egy-egy 35o kilós állattal nem tanácsos ujjat húzni így azon részeit a kikötőnek ahol a fókák fel tudnak mászni, ráccsal zárták el.



   És néhány kép a kikötőben élő madarakról: pelikánok, sirályok - mindkettőből többféle



  A fókák is és a madarak is maximálisan kihasználják a kikötő nyújtotta lehetőségeket. A halászok, a halak feldolgozása utáni rengeteg maradékot(halfejek, filézés utáni nyesedék, eladhatatlan halak, visszamaradt áru) a tengerbe hajítják egy sziklás részen, illetve hajítanák:) Ezek a haldarabok soha nem érik el a tengert. Ugyanis ott ahol ezt megteszik, ott működik a kikötői állatok ebédlője:)
  A fókák, pelikánok és sirályok naphosszat ott ülnek, szinte tátott szájjal és várják a mennyei mannát, mindig váltva egymást. Amikor az egyikük jóllakott, jön a másik:)
Pár kép az "ebédlőről":



Legközelebbi "tengeri" beszámolómban arról fogok írni, hogyan béreltünk ki ketten egy kis kirándulóhajót és mentünk el egy napra az óceánra delfineket, pingvineket és fókákat nézni.