2010. április 16., péntek

Az óceánpart

Arica óceánpartjára két szó illik: gyönyörű és változatos. Találunk itt sziklás, homokos, vegyes tengerparti részt is, de mindegyik egyformán meseszép.

 

   A legnagyobb bajom az itteni óceánnal, hogy még akkor is amikor a legcsendesebb a szél(tökéletes szélcsend itt sosincs), óriási hullámok ostromolják a partot. A sziklás részeknél tilos bemenni a  vizbe, mert életveszélyes, de még a homokos partszakaszok sem veszélytelenek. Itt egy pár kép a Csendes óceán egyáltalán nem csendes hullámairól:)

  Itt Chilében mindenütt odafigyelnek az utcai alkoholfogyasztási tilalomra, de az óceánparton aztán különösen. Az Csendes óceán nem Dagály strandja. Az itteni magasleseken figyelő parti őrök nem a cápákat lesik(itt nincs cápa, a part mentén futó Humboldt áramlat miatt, mely az Antarktisz felől hozza a jéghideg, sarki vizet és azt nem szeretik), hanem a strandolókat. Ugyanis csak kizárólag a part mentén biztonságos uszni(ezt több nyelven ki is irják, de mindig akad 1-2 turista, aki nem tud olvasni:). Ugyanis ha az ember kényelmesen akar úszni(vagy egyáltalán VALAHOGY akar úszni), akkor ki kell úszni a hullámtörési zónán kivülre. Ez azt jelenti, hogy a partot (enyhe szélben is) ostromló, közel méter-másfél méter magas ún: bukóhullámok mögé kell beúszni, de ez legalább 30-40 méterre van a parttól. Ott viszont már veszélyes úszni, ugyanis kiszámithatatlanok az áramlási viszonyok. Ha megnézitek a térképet, Arica pont abban a  kis sarokban fekszik, ahol a dél-amerikai kontinens hirtelen kiszélesedik és az addigi partvonalával szinte derékszöget zár be. Ebben a derékszögben van Arica és itt ütközik neki a Humboldt áramlat a komtinentális talapzatnak és különböző örvénylő áramlatokat hoz létre.
  Az áramlási viszonyok egész egyszerűen kiszámithatatlanok és nem lehet tudni, hogy mikor kerülsz bele egy ilyen örvénybe(vagy az áramlat fő sodrási irányába), és olyan tempóban visz el percek alatt a parttól a viz hihetetlen távolságokra, hogy mire fölébredsz, a Csndes óceán közepén jársz, minden szárazföldtől távol és a parti őrség bottal ütheti a nyomodat. Egy áramlatból való kiúszás, pedig a legjobb olimpia úszó számára is nagyon nehéz feladat, hisz fogalmad sincs arról, merre kezdj el uszni, merrefele kerülsz ki az áramlatból. Legjobb az áramlat irányával derékszögben úszni, akkor is, ha az ellentétes a part irányával), de az sem garancia semmire.
  Éppen ezért, a magasleseken figyelő őrök vadul fürkészik az óceánt és olyan hangos sippal sipolnak, hogy csak a holtak nem hallják meg és folyamatosan kiparancsolják a vizből a túlságosan bátor és vehemens turistákat. Igy kezd érthetővé válni a part menti teljes alkoholtilalom. A rendőrök folyamatosan járőröznek a strandokon és szúrópróbaszerűen ellenőrzik a strandolók hűtőtáskáit, nincs-e bennük sör, de a parti őrök is figyelik a strandolókat és ha ittas társaság érkezik, vagy alkoholos italt hoz valaki magával, egész egyszerűen nem engedik meg, hogy a strand területére lépjenek.


  Még e mellett (a magyar viszonyokhoz képest, ahol literszám mérik a sört és röviditalt a Balcsi összes strandján és azt hiszem minden magyar polgár felháborodna ha nem kapna a strandon hideg sört ahányszor csak akarna), a drákói szigor mellett is, sajnos állandóak a tragédiák. Persze nem a helyiekkel történnek a balesetek, mindig a turistákkal. A helyiek ismerik az óceánt, mint a tenyerüket. Tudják hol lehet bátran fürödni, hol veszélyes és hol barátságos az óceán. 


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése