2012. május 17., csütörtök

Perui sajátosságok és elképesztően finom ételek:)


Aki ismer engem vagy legalábbis olvassa a blogomat, az tudja, hogy Peru nem éppen a szívem csücske és rendszerint nem szoktam túl pozitívan nyilatkozni az országról. Ennek sok oka van(ha azt a csekélységet nem számítjuk, hogy kis híján kinyírtak ott: itt olvashattok erről). Az ok természetesen nem magában az országban rejlik, mert az gyönyörű természeti tájakat rejt és valódi világcsodákat(Machu-picchu, NASCA vonalak, hogy csak kettőt említsek). Viszont az ott élő emberek olyannyira elviselhetetlenné teszik az országot, hogy én például maximum 4-5 napot bírok ki Peruban egyhuzamban, ezért minden oda irányuló kirándulásomat 5 napba igyekszem sűríteni:)
  Peruban nem csak az a baj, hogy az egész ország korrupt(beleértve a rendőrséget is), hanem a legnagyobb baj az maga a perui természet. Minden perui hazudik. Ha valamelyik mégsem, akkor az már nem is perui:))) Ezt Dél-Amerikában mindenki tudja és épp ezért mindenki megveti a peruiakat, de őket ez egyáltalán nem zavarja:)
Dél-amerikai vicc:
- Honnan tudod, hogy egy perui hazudik??? 
- Mozog a szája...

Erről az embernek óhatatlanul eszébe jut, hogy anno az inkák a hazugságot halállal büntették. Ha az inkák lennének hatalmon, ma Peruban nem lenne élő ember.

  Mindezen túl valamennyi turistát két lábon közlekedő, bankjegykiadó automatának tekintik. Vagyis ha fehér emberként beteszed a lábadat ebbe az országba, akkor tudnod kell, hogy MINDENÉRT MINDENKI a 4-5-tízszeres árat fogja kérni tőled, ráadásul szemrebbenés nélkül. Egy példa: Arequipában egy utazási irodában be akartam fizetni egy Colca kanyon tour-ra. Tudtam a körülbelüli árat, itt ki is volt írva, hogy a tour ára 145 sol(11.6ooFt) egy óriási plakáton. Bemegyek, leülök, mondom, hogy egy Colca kanyon túrát szeretnék befizetni holnapra. Az irodában a lány kedvesen mosolyogva mondja: 44o solba(35.2ooFt) kerül. Nézek rá....aztán nézek a fölötte levő óriásplakátra....és kérdem: teljesen hülyének néz?? A feje fölött lóg, hogy 145 soulba kerül!!! Ja! Igen...akkor annyi... Pfff:) Ez megy mindenhol. Ha leintesz egy taxit és megkérded mennyiért visz el a központig, azonnal rávágja, hogy 15 sol, holott mindenütt 4 solba kerül. Ezekkel a dolgokkal nem az a baj, hogy nap mint nap találkozol velük, hanem az, hogy naponta 5o szer. Senki nem szereti ha teljesen hülyének nézik, én sem, így rendszerint az ötödik nap végére már legszívesebben géppisztollyal a kezemben közlekednék:) 

  Mindezen túl Peruban minden és mindenki megvehető. Egy menetrend szerinti buszjárat sofőrjét simán lefizetheted, hogy ne arra menjen, amerre kellene neki menetrend szerint, hanem tök más irányba, egy teljesen más városba, gond nélkül megteszi. Elvisznek persze oda is ahova indult a busz...csak fél nap késéssel...
  Peruban EREDETI dolgot a legritkább esetben tudsz vásárolni, ugyanis MINDENT hamisítanak. Ebben az a szörnyű, hogy még egy bevásárlóközpontban is simán hamisított árut vásárolsz és pl fals parfümöt! A legszebb, hogy a hamisítványok tengerében már maguk a peruiak sem tudják megmondani hol árulnak eredeti árut(kétlem mellesleg, hogy létezik ilyen hely Peruban).
  Mindehhez még lopnak is mint a szarkák:) Peruban ne hordj ékszereket, a nyakadban pedig ne legyen értékesebb fényképezőgép:)
  Ha szükséged van BÁRMILYEN dokumentumra, azt itt maximum 2-3 nap alatt hamisítják neked. Taxivezetői engedélytől, az útlevélen át, az Oxfordi diplomáig teljes a paletta:) Volt olyan ismerősöm aki tíz évig taxizott hamisított vezetői engedéllyel és nem bukott le. Vagyis elég ügyesen dolgoznak:))

Azt szoktam mondani, hogy Peruhoz kötélidegek kellenek:) Akkor nem, ha turistaként, egy turistacsoporttal, idegenvezetővel látogatsz ide, hisz akkor nem neked kell megküzdened a helyiekkel. De ha egyedül utazgatsz akkor türelemből jókora adagot vegyél magadhoz, mert szükséged lesz rá:)

Ebben a hazug, hamisított és fals világban van viszont egy nagyon jó dolog. A gasztronómia.

  A perui gasztronómia elképesztően színes, gazdag és szó szerint csodákat rejt.
Ennek oka a földrajzi adottságon túl(ahol elképesztő zöldség-gyümölcsválasztékot, valamint a tengeri herkentyűk, halak teljes palettáját megtaláljuk), az, hogy az ősi kultúrák étkezési szokásaira(melyeket kitűnően alkalmaztak a modern konyhához) és természetesen a spanyol(főleg mór), behatásokra, a történelem is alaposan rányomta a bélyegét. A behurcolt rabszolgák a szub-szaharai ízeket vitték bele a perui konyhába, később a forradalom elől menekülő franciák érkeztek(köztük remek szakácsok), majd legalább ennyire nagy hatást gyakorolt a XIX, századi kínai és japán bevándorlás, végül az olaszokon túl, csaknem egész Európa rányomta bélyegét az itteni ízekre. A végeredmény valami olyan széles palettája a finomabbnál finomabb ételek valóságos garmadájának, amely szinte felülmúlhatatlan. Figyelemreméltó, hogy csupán a perui partok mentén 25oo(!!!) fajta echte perui levest tartanak nyilván!

  Peruban nehéz dolog rosszat enni:) Ahhoz már tehetség kell:) Még egy sima kifőzdében is remek ízekkel és gusztusosan megrakott tálakkal találkozhatunk.

  A burgonya őshazája Peru és Chile. Több mint 5ooo éve termesztik az őslakosok a két ország hegyvidéki területein. Peruban csak az országon belül 25oo fajta burgonyát tartanak számon. Kukoricából 35 fajta létezik, természetesen nem mind perui, de sok innen származik.


   Az elmúlt időben, főleg a XX. századtól Peru már előkelő helyet foglal el a világ gasztronómiai palettáján. A világ IV. gasztronómia csúcstalálkozóján(2oo6-ban), Limát nyilvánították az amerikai gasztronómia fővárosává. Azóta a perui szakácsok egyre nagyobb nemzetközi hírnévnek örvendenek és sorban kapnak olyan nemzetközi kitüntetéseket, melyekről a világ legnagyobb szakácsai is csak álmodozhatnak. 2o11-ben például elnyerte a perui konyha a "világ kulturális öröksége Dél-Amerikában" címet és nem ez az egyetlen cím melyet a magukénak mondhatnak. Jellemző, hogy maguk a peruiak is őrülten lelkes szakácsok és hiába nyomatják ott is a nagy nemzetközi csatornák pl Jamie Olivert, a saját szakácsaik ezerszer nézettebbek mint a nemzetközi média teljes palettájával nyomuló hírességek. Ha egy kicsit beleássuk magukat a perui ízvilágba azonnal megértjük miért nem rúghat ott labdába Jamie Oliver.

Az alábbi receptek kiragadott példák, persze igyekeztem a legnevezetesebb ételeket kiválasztani, de arra is figyeltem, hogy ne legyen túl bonyolult az elkészítésük sem, hogy kedvet csináljak egy kis főzőcskéhez!:)

Ceviche:

  Elsőként mindjárt egy olyan étellel ismerkedünk meg, mely Peruból indult hódító útjára, mára már az egész világon ismert és Dél-Amerika napi szinten fogyasztott csemegéjévé vált. Sokan ha elsőre meghallják, hogy ez nyers hal, illetve sok más tengeri herkentyű, de nyersen, köszönik nem kérnek belőle:) Pedig a ceviche nem követi a japán konyha hagyományait, hisz többféle citrom levében pácolják az apróra vágott halat, mely reakcióba lép a hússal és szó szerint kimarja, szinte megfőzi azt. Előételként fogyasztják, nálunk pl a tengeri halpiacon kilószám árulják helybeni fogyasztásra is, így vásárlás közben cevichét kanalazva szoktunk csámborogni a különböző tengeri herkentyűk között(itt olvashattok erről).


 Az elkészítése nem egy ördöngösség:

Hozzávalók
600 gr. laposhal, sügér vagy más fehér húsú(omlós) hal, de szinte bármilyen tengeri herkentyűt lehet hozzákeverni(kalmár, kagyló stb).

2 chili paprika(nem erős)
2 burgonya  
1 fej lila hagyma
1 csokor friss Koriander
5-6 zöld citrom - lime(de készíthetjük sima és zöld citrom fele-fele arányú keverékével, de még egy kis grapefruit levet is lehet hozzákeverni)
só, esetleg bors és pici gyömbér aki szereti

Vágjuk a halat apró darabokra, 1/2 max 1 cm-esre. Ne nagyobbra, mert azt nem tudja átmarni a citromlé. Préseljük ki a citromok levét egy tálba és keverjük össze a nagyon apróra vágott chili paprikával és korianderrel, sóval(aki szereti borsot és pici gyömbért is használhat), ezt a páclét öntjük az apróra vágott tengeri herkentyűkre és hagyjuk hűtőben állni minimum 2o percet(ha 4o percet áll az sem baj). A hagymát apróra vágjuk(lehet egy kis vizet önteni hozzá, majd leönteni róla, hogy elvegyük az erejét). Tálalás előtt hozzákeverjük a hagymát a pácolt halhoz. Hajában főtt burgonyával és citromszeletekkel tálaljuk.
A tál alján összegyűlt levet Tigris tejnek nevezik és nagyon elegáns helyeken külön pohárban szolgálják fel. Itt Dél-Amerikában ez a páclé a másnaposság első számú gyógyszere:)
Az alap cevichét fel lehet turbózni apróra vágott(héjától megtisztított), paradicsommal, vékony  karikákra vágott retekkel, csak a fantáziánk szab határt. Tálalni is rengeteg mindennel szokták, pl pirítóssal vagy főtt kukoricával.

Palta rellena con pollo(töltött avokádó csirkével):

  Ez az étel volt az első amit Peruban ettem és menten levett a lábamról. Olyannyira, hogy azóta ahányszor átmegyek a határon, azonnal keresek egy helyet ahol árulnak és magamba tömök egy adagot:)


Az elkészítése pofonegyszerű.

Hozzávalók két személyre:

- 2 nagyméretű avokádó
- egy nagy csirkemellnyi apróra vágott, főtt csirkehús
- 2 nagyobb sárgarépa, főzve, feldarabolva
- 1/2 csésze főtt kukorica
- 1/2 csésze zöldborsó(konzerv)
- 3 db főtt tojás, megtisztítva. 2 db félbevágva, egy felaprítva a töltelékhez
- 1/4 csésze apróra vágott petrezselyem
- majonéz ízlés szerint
- só, bors, pici citromlé
- díszítéshez pár szem olajbogyó

Salátához: jégsaláta, paradicsom, lila hagyma, esetleg reszelt friss sárgarépa, olívaolaj, citromlé, só.

Elkészítés: Az avokádókat félbevágjuk, kimagozzuk és megtisztítjuk a héjától. Hogy ne barnuljon meg kis citromlével megkenjük. Az aljából levágunk egy szeletet, hogy megüljön az asztalon. Az összes felsorolt dolgot összekeverjük(csirkemell, sárgarépa, kukorica, zöldborsó, apróra vágott petrezselyem, egy db apróra vágott főtt tojás + majonéz ízlés és szükség szerint). Finoman, hogy ne törjük össze a hozzávalókat. Sóval, borssal ízesítjük, majd rátornyozzuk a félbevágott avokádókra, jó púposan. A tetejére félbevágott főtt tojást ültetünk, annak a tetejére 1-1 szem olajbogyót.

A saláta hozzávalóit felaprítjuk, sóval, olívaolajjal és citromlével ízesítjük és az avokádók köré halmozzuk.

Ezt természetesen lehet variálni és csak a fantáziánk szab határt mit keverünk az avokádók töltelékébe. Itt nagyon gyakran vesznek egy kis konzerv aprított tonhalat, összekeverik majonézzel és ezt pakolják az avokádókra. Az is isteni. Itt mellékelek egy videót ez épp a tonhallal töltött avokádó elkészítését szemlélteti, de elsősorban azért csatolom, hogy tudjuk miként bánjunk el az avokádóval:)



Lomo saltado:




Ez az étel NAGYON FINOM és az elkészítése is pofonegyszerű lesz, hisz nemcsak a receptet mellékelem, hanem a videót is hozzá(a recept a videón látható étel receptje - vagyis a videót készítő srác receptjei közül loptam a receptet:) Így pontosan láthatjátok miből mennyit használ, mit mikor kever hozzá stb)

Hozzávalók:

- 75o gr bélszín
- 1/2 kg paradicsom
- 4 californiai paprika(2 piros, 2 zöld)
- 1/2 citrom leve
- 2 fej lila hagyma
- 4 nagyobb burgonya(szeletelve, külön serpenyőben megsütve)
- 4 ek. olíva olaj

- só és bors ízlés szerint

Elkészítés:

A húst csíkokra vágjuk és egy nagy serpenyőben, vagy wok-ban, forró olajon pirítjuk, sózzuk, borsozzuk. Ha aranybarnára pirult és levet eresztett, hozzáadjuk a nem túl kis szeletekre vágott hagymát, majd a paradicsompaprikából egyet felaprítva. Ezután hozzáadjuk a paradicsomot és egy fél citrom levét, majd lefedjük és hagyjuk megpuhulni a hozzávalókat(7-8perc). A végén összekeverjük az egész adagot a sült krumplival. A tányérokon az ételt, két színű szeletelt paradicsompaprika szeletekkel díszítjük. Sokszor ezt az ételt pluszban rizskörettel is tálalják.

A pontos elkészítése a videón látható:




Az első perui gasztronómiai bejegyzés azonban nem lenne teljes, ha hiányozna belőle a tengerimalac. Leszögezem, nekem sosem volt gusztusom megkóstolni, receptet sem áll szándékomban hozzá mellékelni:) Számomra a tengerimalac egy aranyos kis rágcsáló, mi több mi is tartottunk évekig, a szívem szakadna meg ha meg kéne enni.



 
Elég lehangoló Peruban járva, hogy lépten-nyomon belebotlasz a számtalan módon felkoncolt, tálalt, nyárson forgatott szerencsétlen kis jószágokba. Érdekes, hogy csak Peruban eszik. Nálunk Chilében is csak házíkedvenc, mint Magyarországon is. De évezredes hagyomány, ünnepi ételnek számít ma is Peruban.




8 megjegyzés:

  1. Nagyon jól néznek ki, mindenképpen ki fogom próbálni a recepteket, egyedül a nyershalastól fázom mert azért az itteni friss tengeri hal meg az ottani között van némi differencia... Köszi a recepteket!

    VálaszTörlés
  2. A tengerimalacot viszont kihagynám asszem, élő formában jobban szeretem őket :P

    VálaszTörlés
  3. Én is kihagynám a tengerimalacot, de a többi fantasztikus lehet...:-))

    VálaszTörlés
  4. Kedves Agi!
    Koszi egy ujabb szuper beszamolot, infot, nagyon tetszik a reszletes beszamolod :-) A perui gasztronomia tenyleg szuper, finom a lomo saltado, szeretem az alpaca steak-et is, s van meg par kedvenc (nem emlekszem a nevukre).. A ceviche-re meg nem tudtam raszanni magam, viszont cuy-t (tengerimalac) mar ettem Peru-ban is es Ecuador-ban is. Fura, mikor ott van elotted a tanyeron, s picit ragos a husa is, s e ami miatt tobbszor nem eszem mar, az biztos :-)

    Amugy igen, ha nem normal supermarket-ben, vagy uzlethazban vasarolsz, akkor kell alkudozni dolgokert Peru-ban, igy altalaban elore megkerdem perui baratnoim, vagy hostel-ben, hogy mennyi a normal ara valaminek, s utana megyek vasarolni, vagy eljonnek velem :-) Ez mas orszagokban is igy van amugy, Azsiaban is es par masik Del-amerikai orszagban, sot Magyarorszagon is van sok helyen kulfoldi ar pl. a belepokre es kulon, magyaroknak, s vasarokon is a kulfoldieknek joval tobb arat mondanak. Tobbszor egett a pofam otthon, mikor kulfoldi ismeroseimnek mutattam be tobb napon keresztul az orszagot... Utazasi irodaban engem nem vertek meg at, viszont sok mindent egymagam szoktam elintezni. A Colca Canyon-t is helyi busszal latogattam meg, sot, tippet is kaptam arra, hogy hol szalljak le, ahol nincs tul sok turista, s szuper elmenyekben volt reszem :-) A busz soforre meg erelyesen ra kell kiabalni, ha kell tobbszor is, hogy PARE PARE! :-))))
    Valoszinuleg szerencsem van a perui baratnoim/barataimmal (tobb, mint 15 fo) kapcsolatban, mert mindegyiknek van jo munkaja es/vagy elitebb csaladbol szarmaznak. Pedig mindegyikkel hostelek-ben ismerkedtem meg az utazasaim soran, s laktam tobbuknel 1-1 hetet, mert meghivtak, volt mikor egybol a hostel-bol, ahogy mentek haza, mentem veluk, s mindig a "tenyerukon" hordoztak, kedvesek voltak, kitettek magukert, s meghivtak ide-oda :-)
    De alairom, hogy vigyazni kell az utcan, s tomegben elol hordani a taskad, mert tenyleg lopnak! Engem csunyan megloptak Peru-ban egy hosszu busz uton, majdnem mindenem odalett, de valoszinu en sem voltam annyira elovigyazatos, mint lehettem volna. Kivertem a balhet, s veszekedtem a busz soforokkel, kesobb meg a rendorokkel, s leszartak magasrol az egeszet... S bizony turelem kell es szemmel tartani az esemenyeket folyamatosan..
    Udv, Viki

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia viki:) Köszi szépen, örülök, hogy tetszett:)
      Így van ahogy írod Te is: sok, helyen, Mo-n is néha többet számolnak "kedves emberek" a külföldieknek és ez előfordul más országban is. A baj az, hogy Peruban nem "néha" meg "időnként", hanem állandóan:) Amikor egy nap alatt 5o-szer nézik hülyének az embert az egy idő után fárasztó tud lenni:)))) De én ezért szoktam írni, hogy aki fehér és nem ismeri az orsdzágot(pláne ha nem tud spanyolul), olyan emberrel utazzon aki viszont ismeri, Akkor mindezt meg lehet úszni. Tapasztalatom szerint ha ilyenkor erélyesen rájuk szólsz, akkor értenek a szóból és azonnal mondják a normál árat:))) Te ügyes vagy, hogy előre elkérted a körülbelüli árakat:)))) A másik, hogy azt tényleg le kell szögezni, hogy végtelenül kedvesek a peruiak. Hatalmas a segítőkészség bennük, szeretik a turistákat és az áétlagember(aki nem kerül kapcsolatba turistákkal), az abszolut tudja, ismeri a perui lelkületet:)) Így például egyik nap szállást kerestünk Arequipában és egy fiatal párt megszólítottunk, hogy ne ismernek-e egy olcsó, de kulturált hostalt. Azonnal elkísértek egyhez és szóltak nekünk: maradjanak itt lent, mert magukról látszik, hogy turisták és többet fognak kérni mint amennyi jár. Úgyhogy ők fölmentek, megkérdezték az árat és utána hívtak fel minket is:)) Meg kell szokni a perui mentalitást és óvatosnak kell lenni. Én most már kezdek hozzáedződni és nem veszem fel annyira a kisded játékaikat, hisz végülis ők az őslakosok, én meg egy turista vagyok. El kell fogadni őket olyannak amilyenek:) Az meg abszolút pozitívum, hogy kenyérre lehet őket kenni:)

      Törlés
    2. Szupi :-))) Majd ha vegre ujra kijutok Del-Amerikaba, s raersz, s lenne kedved, osszefuthatnank egy kis "kalandozasra", akar Peru-ban, akar Chile-ben...vagy amerre epp kevunk tartja :-))) Egesz lelkem odahuz, meg szeretnek sok-sok honapot eltolteni a kedvenc kontinensemen, tobb alkalommal is :-)))

      Törlés
    3. Van pár hely ahova szívesen tennék "egy sétát" Peruban, ahol még nem jártam:)))) Benne vagyok:) Szólj ha jössz és összedobunk egy közös heti programot vagy kettőt:))))

      Törlés