Az aricai halpiac: cápák, kagylók kardhalak és egyéb egzotikumok:)

  Újra az aricai halpiacon jártunk vásárolni, ezúttal  nemcsak pesoval, hanem fényképezőgéppel is felfegyverkezve:) Érdemes ide rendszeresen kilátogatni, mert szinte minden alkalommal ráakadsz valami érdekességre a szokásos kínálaton kívül is.

  Amiből a legtöbbet árulnak itt, az a helyi nevén "Reineta". Európában "vajhal" néven ismerik, bár én simán rámondtam volna, hogy tonhal. A part közeli vizeket lakja. Szinte minden stand kínálatában szerepel:

A cápahús is az év nagyobbik részében megtalálható a piacon. Rendszerint kék cápát árulnak:

  Következő versenyzőnket a helyiek "Dorado"-nak hivják, de simán le "palometa"-zak vagy erre is rámondják, hogy reineta. Hosszas nyomozómunkával lehet csak kideríteni a halpiacon 1-1 hal becsületes nevét:). Ezt a halat világszerte Mahi mahi-nak ismerik, ez a Hawaii elnevezése és "nagyon erős"-et jelent. Magyarul aranymakrélának hívjuk. Az egyik leggyorsabban növekvő ragadozó hal. Ilyen méretet ritkán ér el, mint amit az egyik halász fogott most. Átlagosan 7-13 kg-osakat fognak. Érdekessége, hogy amíg él, a vízben egészen káprázatos, élénk színei, citromsárga, türkiz színei vannak, melyek a hal szárazra kerülése után pillanatok alatt megváltoznak és kifakulnak.

A chilei kő rák(helyi nevén: Jaiba mora), az ami egész évben kapható hatalmas mennyiségben, ráadásul élve. Ennek az egyenes következménye, hogy én soha nem veszek:)

  Jackie barátnőm bolíviai, s miután náluk nincs tenger, mikor mondtam hogy megyek a kikötőbe a halpiacra fotózni, azonnal mondta, hogy ő is jön, mert életében nem látott még tengeri halpiacot. A kő rákokkal hamar összebarátkozott, de amit csak ki tudott ragadni a halászok kezéből zsákmányt, azzal is fotózkodni akart:)

Ezt az apró halat itt pejerrey-nek hívják, ismertebb nevén Dél-Amerikai silver side. Elkészítve(ropogósra sütve például), is nagyon finom, de itt csalihalnak is használják.

A következő képeken a Piura (hivatalos nevén: Pyura chilensis látható). Magyar fordítása szerintem nincs. Ez egy tengeri kagylóféle, amely Chile és Peru sziklás partjai mentén, az árapály zónában él. nagy telepekben.

 Itt nálunk búvárszemüvegben és pipával merülnek le a halászok a víz alá "begyűjteni, gyakorlatilag állandó életveszélyben dolgozva az óriási hullámok és a késélességű sziklák miatt. A partra hozva sokan naphosszat azzal foglalkoznak, hogy elővarázsolják a kemény héj alól a kagyló húsát.

Itt rendkívül népszerű, nemcsak azért mert egyszerűen finom, hanem mert közismert afrodiziákum is. Nyersen elkészítve is árusítják, apróra vágott hagymával, citrommal, korianderrel:

De a legfinomabb rizzsel. Pl a "kagylós rizs"- arroz mariscos, egyik fő alapanyaga:

  Miután az egyik alap tengeri ételadalék Chilében, a túlhalászás veszélye fenyegeti. Csak azért élte eddig túl az óriási mértékű halászatot, mert rendkívül gyorsan szaporodik.Viszont most már folyamatos viták folynak arról, hogy veszélyeztetett-e és szükséges-e korlátozni a halászatát. Mindenképp észrevehető, hogy az utóbbi években lecsökkent a mérete, így gyanítható, hogy a félelmek jogosak.

  A következő képeken Kardhal (itt: pes espada), darabokat láthatunk. Ezt is rendszeresen látni a piacon. Azért megnéznék egészben egy ilyen kardhalat, ha csak a farka ekkora:) A testhossza egyébként elérheti az 5 métert is. Az eddigi legnagyobb ismert példányt is Chile partjainál fogták, mely 1443 kg-ot nyomott. Érdekessége, hogy a halakra általában nem jellemző módon, párban élő állat.

 Következő versenyzőnk helyi neve "lapa", angolul limpet, magyarul pedig "tapadó tengeri csiga". Itt nagyon népszerű, zacskószámra veszik a helyiek, de én még nem vettem rá magamat, hogy megkóstoljam. Bár azt mondják már úgyis ettem, hisz a tengeri rizsbe is szoktak tenni:) sokféleképpen készítik, a legegyszerűbb serpenyőben, bő forró olajban kisütni.

 A kagylófajták közül, vénuszkagylóból árulnak a legtöbbet.

 

  Utoljára írnék a "Ceviche"-ről(ejtsd: szevicse). Ez az eredetileg perui étel, most már egész Dél-Amerikát meghódította. Itt Chilében is árulják, mi több nem halpiac a halpiac, hogy magadba ne tömj egy adagot belőle:) A legkülönbözőbb nyers halakból és egyéb tenger gyümölcseiből készítik, úgy, hogy felvágják kis darabokra, majd apróra vágott hagymát, zöld vagy sima citrom levét (vagy ezek keverékét), valamint sót, chilit és zöldfűszereket, legtöbbször friss koriandert adnak hozzá. NAGYON finom, ki nem hagyom ha a piacon járok. Ez amúgy nem követi a japán konyhát, nem tipikus NYERS tengeri herkentyűk ezek, hisz a citromlé reakcióba lép a hússal és kimarja, szinte megfőzi azt. Néhány kép a millió féle ceviche-ről:

S még néhány kép a piacról:

A következő bejegyzésben ellátogatunk ismét a piacra, de ezúttal a kikötőt, az aricai halászflottát és a kikötőben élő állatokat nézzük meg:)