Gasztronómiai kiállítás és vásár Peruban

  Amikor legutóbb Peruban jártunk, a határ perui oldalán kezünkbe nyomtak egy szórólapot. Én ezt automatikusan zsebre vágtam, rá sem nézve, mivel a szórólapozás a bolygónak ezen a pontján is dívik ezerrel és a legtöbbször itt is arra próbálnak rávenni, hogy pénzt költsél:) Este mikor hazaértem nyúltam a zsebembe újra és a kezembe akadt a szórólap. Meglepetésemre egy olyan dolgot reklámozott, ami azonnal felkeltette a figyelmemet: Perui gasztronómiai és turisztikai vásár lesz Tacnában, szeptember 14 és 16 között. Sok gondolkodásra nem maradt idő, hisz 13.-a volt. A párom aznap utazott el dolgozni, így őt nem tudtam rávenni, hogy kísérjen el(egyedül is simán kimentem volna, de társasággal azért kellemesebb és biztonságosabb is Peruban). Végül felhívtam a nagybátyámat, aki azonnal igent mondott. Ráadásul neki autója is van, így kocsival mentünk ki.
  Sejtelmem sem volt, hogy mire számítsak(semmilyen ilyen jellegű kiállításon nem voltam Peruban, de azért éhgyomorra mentünk ki:) Gondoltuk ha mást nem is, de egy gasztronómiai kiállításon, enni biztosan fogunk:) Egy expo-szerű dolgot képzeljetek el, jó nagy területen voltak pavilonok felállítva.
  Természetesen turisztikai látványosságokról is voltak prospektusok, de csak Tacna kb 2oo km-es körzetéből. Na persze ott is akad bőven látnivaló, hamarosan fel is keressük majd ezeket.
  A legnagyobb területet persze a gasztronómiai kiállítósátor foglalta el. Két oldalt, szinte két méterenként készítették a remekebbnél remekebb szakácsok az isteni kajákat, középen pedig a vendégek fogyasztották az elkészített ételeket:)

  A perui gasztronómia elképesztően színes, gazdag és szó szerint csodákat rejt. Ennek oka a földrajzi adottságokon túl(ahol elképesztő zöldség-gyümölcsválasztékot, valamint a tengeri herkentyűk, halak teljes palettáját megtaláljuk), az, hogy az ősi kultúrák étkezési szokásaira(melyeket kitűnően alkalmaztak a modern konyhához) és természetesen a spanyol(főleg mór), behatásokra, a történelem is alaposan rányomta a bélyegét. A behurcolt rabszolgák a szub-szaharai ízeket vitték bele a perui konyhába, később a forradalom elől menekülő franciák érkeztek(köztük remek szakácsok), majd legalább ennyire nagy hatást gyakorolt a XIX, századi kínai és japán bevándorlás, végül az olaszokon túl, csaknem egész Európa rányomta bélyegét az itteni ízekre. A végeredmény valami olyan széles palettája a finomabbnál finomabb ételek valóságos garmadájának, amely szinte felülmúlhatatlan. 
  Az elmúlt időben, főleg a XX. századtól Peru már előkelő helyet foglal el a világ gasztronómiai palettáján. A világ IV. gasztronómia csúcstalálkozóján(2oo6-ban), Limát nyilvánították az amerikai gasztronómia fővárosává. 2o11-ben például elnyerte a perui konyha a "világ kulturális öröksége Dél-Amerikában" címet és nem ez az egyetlen cím melyet a magukénak mondhatnak. Jellemző, hogy maguk a peruiak is őrülten lelkes szakácsok és hiába nyomatják ott is a nagy nemzetközi csatornák pl Jamie Olivert, a saját szakácsaik ezerszer nézettebbek mint a nemzetközi média teljes palettájával nyomuló hírességek. Ha egy kicsit beleássuk magunkat a perui ízvilágba azonnal megértjük miért nem rúghat ott labdába Jamie Oliver.

  A kiállításon elképesztő kaliedoszkópját tekinthettük át a perui ételeknek. Peru óriási és régiónként, a földrajzi környezetnek megfelelően változnak az jellemző ételek. Láttunk igazi ezer esztendős esőerdő övezetre jellemző ételeket, de a déli, sivatagi régióra jellemzőeket is. Mazsolázzunk a kínálatból(aminek a hozzávalóit lehetségesnek tartom fellelni Magyarországon, ahhoz részletes receptet is mellékelek)!

Cicharron de pescados y mariscos - Töpörtyű tenger gyümölcseiből:

   A chicharron szót talán töpörtyűnek lehetne lefordítani és minden fellelhető alapanyagból készítik. Borjú, csirke, sertés, bárány, kecskehúsból, halakból, tengeri herkentyűkből. A most bemutatásra kerülő ételünk a tengeri herkentyűkből készített variáció. Az elkészítése(miután a hozzávalókat jópár órán át speciális páclében áztatják), lisztből tojásból és kis vízből készített bundában megforgatják és hirtelen kisütik. Ennek a variációnak a receptjét inkább nem részletezem, mert a hozzávalók sora így kezdődik:
- negyed kiló friss garnélarák 
- negyed kiló főtt polip
- negyed kiló friss fésűkagyló
- negyed kiló szeletelt tintahal 
- negyed kiló friss tengeri csiga
:)))
Rendszerint egy speciális fajta pirított kukoricával, frissen vágott lila hagymából és paradicsomból készült salátával, egy tartármártáshoz hasonló szósszal, friss citrommal, valamint gyakran főtt édesburgonyával tálalják. 

  Hogy ez mennyire így van, azt jelzi, a fenti fotó. Ugyanis ezt a tálat Vila vila-ban, Peru egyik eldugott, talán 2oo lelkes falu egyetlen vendéglőjében tették elém(a következő bejegyzésben láthattok fotókat is a faluról). Itt tartármártást ugyan nem kaptunk hozzá, de a pirított(amúgy nagyon finom), kukorica nem hiányzott és a salátát egy óriási tál lila hagyma-paradicsom saláta képviselte, friss citromot pedig mint a képen is látszik kaptunk hozzá.
  Elképesztő, de a perui emberek ki nem adnának a kezükből rossz, vagy rosszul elkészített, vagy PLÁNE nem friss ételt. Peruban a legócskább lebujban is ehetsz, tuti, hogy óriási adag és istenien elkészített, szó szerint gasztronómiai költeményeket kapsz.


Chicharrón de pollo - Csirke töpörtyű

  Ahogy írtam is, Chicharrón-t bármilyen húsból készítenek a peruiak. Ennek a gasztrotúrának amit Peruban tettünk, épp egy ilyen chicharrón volt a vége:) Mégpedig csirkehusiból:) 
Ezt is lefotóztam, úgyhogy magatok eldönthetitek miféle ételeket lehet enni Peruban, még a legócskább lebujban is:

 Ennek az ételnek az elkészítése igen egyszerű.

Hozzávalók:

- 3 evőkanál olaj + a sütéshez amennyi szükséges
- 1 teáskanál zúzott szárított, őrölt oregánó
- 1 evőkanál mustár
- 1 evőkanál ecet
- 1 csésze liszt
- 3 tojás felverve
- 250 g zsemlemorzsa
- Só és bors ízlés szerint

Az egész csirkét kb  5-6cm hosszú és 2-3 cm széles csíkokra vágjuk(csontokkal, farháttal, mindennel). A mustárból, oregánóból, ecetből, sóból és borsból készítünk egy pácot és abban hagyjuk állni(ha mód van rá, egy éjszakára a hűtőben, ha nincs, akkor pár órára) Hagyományos módon kirántjuk a csirkedarabokat. Sült krumplival, tartár mártással tálaljuk.


Hozzávaló saláta:

1 fej jégsaláta felaprítva
3-4 paradicsom felaprítva(héjától megtisztítva)
1 nagyobb fej lila hagyma felszeletelve
2 ek olívaolaj
1 ek friss citrom leve
só ízlés szerint


Chupe de camarones - Garnélarák leves 

  Ez a leves már akkor levett a lábamról, amikor először megláttam. Amikor pedig meg is kóstoltam, a szerelem érzése állandósult:))) A pontos elkészítését is leírom, sőt videót is mellékelek hozzá és lépésről lépésre elmondom(a videón szereplő sorrendben), a hozzávalókat és a készítési módot. Ez alapján szerintem tényleg BÁRKI, a legkétbalkezesebb szakács is megfőzheti és megkóstolhatja:)
Kérem olvasóimat, aki megfőzte valóban otthon, fotózza le az alkotását és küldje el a címemre(supergrl21@hotmail.com). Előre is köszönöm:)

 

  A leves elkészítését a következő videón tekinthetjük meg. Természetesen spanyolul van, de ne aggódjon senki. A videó alatt találjuk meg a hozzávalókat, pontosan abban a sorrendben ahogy az videón is szerepel és a leves készítését is lépésről lépésre le fogom fordítani.

Ahogyan a videón is szerepel, kezdjük a hozzávalók bemutatásával és felsorolásával

Hozzávalók:
(a mennyiségeket nem fogom leírni, látható a videón pontosan, hogy miből mennyi kell):

- garnélarák
- kockára vágott hagyma
- 2 db paradicsom(héjától megtisztítva) és felaprítva
- egy csészényi rizs
- olívaolaj
- kockára vágott sajt(ilyen sajt nincs Mo-n, de helyettesíthető. Enyhén sós, fehér, nem olvadó nyers sajtot válasszunk)
- főzni való kukorica, csövestül, kb 1-2 ujjnyi karikákra vágva.
- burgonya megtisztítva és félbevágva(ha kisebb, akkor ne vágjuk el)
- só és bors az ízesítéshez
- zöldborsó és sárgarépa keverék(lehet fagyasztott)
- a befőttesüvegekben sárga és piros ají paprikarém, valamint reszelt fokhagyma. Szerintem az ají paprika beszerezhető Mo-n, lehet, hogy nem mindjárt sárga és piros is és nem biztos, hogy krémben, hanem frissen. Abból krémet nagyon egyszerű készíteni: egyszerűen leturmixoljuk. Ha csak pirosat vagy csak sárgát kapunk, az sem baj, abból használunk kétszeres mennyiséget.

(ami a videón nem szerepel, de szükség lesz még rá: fél bögre tejszín, 5 db tojás és kb egy evőkanál szárított oregánó)

Elkészítési mód:

(a videó pontos fordítása lépésről lépésre):

- Olívaolajat hevítünk egy nagy lábosban.
- Amikor az olaj felforrósodott, beleöntjük a kockára vágott hagymát, majd hozzáadunk egy fakanálnyi reszelt fokhagymát.
- hozzákeverünk egy kanál sárga Ají paprika krémet és egy kanál vöröset.
- hozzáadjuk az apróra vágott paradicsomokat.
- megborsozzuk és megsózzuk a keveréket és kevergetjük folyamatosan
- hozzáadjuk a sárgarépa és zöldborsó keveréket
- beletesszük a burgonyát és megkeverjük
- végül hozzákeverjük a csészényi rizst is.
- felöntjük 4 liter lobogó forró vízzel
- belerakjuk a kukoricacső darabokat
- Amikor ez megtörtént, megkóstolhatjuk, hogy elég sós-e a leves, ha szükséges utánasózzuk.
- lefedjük a lábast és főni hagyjuk a levest
- a garnélarákokat van aki megtisztítja, van aki nem, ez ízlés kérdése, a hölgy szerint sokkal több és jobb az ízük ha egészben hagyjuk. Mindezen túl azt mondják, hogy jó ha fiú és lány rákok is vannak a levesben, mert más és más az ízhatásuk...:))))))) Megmondom őszintén az én elmém meghátrál a feladat elől, hogy egy garnélarák nemét megállapítsam, de gondolom nekik nem okoz gondot:)))
- ahhoz, hogy megállapítsuk elkészült-e a leves, a hozzávalókat ellenőrizzük megfőttek-e(krumpli, kukorica elsősorban).
- ha megfőttek a hozzávalók, hozzáadjuk a garnélarákokat és 3 percig forraljuk még ezután a levest lefedve.
- amikor eltelt a 3 perc, ellenőrizzük, hogy elég sós-e a leves, ha szükséges utánasózunk.
- kicsire véve a lángot, öt darab egész tojást ütünk a levesbe óvatosan, a  videón mutatott módon, hogy egészben főjön meg benne. Hagyjuk kicsit főni, hogy legyen idejük megkeményedni a tojásoknak, addig ne keverjük(egyáltalán a tojások hozzáadása után már ne nagyon álljunk neki kavargatni a levest:)
- hozzákeverjük a kockára vágott fehér sajtot
- majd egy fél bögrényi tejszínt.
- oregánóval fűszerezzük, a videón látható módon(összetörve a fűszert)
És egy perc múlva elzárjuk a gázt, elkészült a levesünk:) 


Jó étvágyat:)


No akkor most jöjjön egy dzsungel szörnyszülött:)

Juane - János:D

  Nos a peruiak nem csak most főznek jól. Már az őskorból is fennmaradtak edényekben leves és főttétel-maradványok, melyeket a sivatag kiválóan konzervált. Most az egyik dzsungelszülött étellel ismerkedünk meg, melynek az eredeti neve ugyan kecsua volt, de a spanyolok a hódítás után átnevezték János-ra, Keresztelő Szent János után, szabadon:) 
  Ezt az ételt az indiánok sok idő alatt fejlesztették ki. Rájöttek mi a módja annak, hogy egy elkészített étel, még a dzsungel melegében, őrületes páratartalom mellett is nagyon sokáig ehető és friss maradjon.
  A Juane-t valószínűleg már vagy ezer éve(ha nem régebben), készítik a bennszülöttek a perui dzsungelben. Eredetileg kukoricából, maniókából készítették és a fellelhető állatok húsából és tojásából, ma már az egyszerűség kedvéért rizsből és csirkéből készítik jórészt.
  Az elkészítési módja nem egy ördöngösség. Hagymát dinsztelnek aranybarnára, majd hozzáadnak fokhagymát és egy sor fűszert(pl bors, kömény, oregano), megpirítják benne a csirkehúst majd felöntik vízzel és puhára főzik a csirkét. A csirkét kiveszik a húsleves-szerű fűszeres léből és a megpirított rizst, azzal öntik fel. Amikor a rizs is kész, hozzákeverik felvert tojásokat. Jó sokat, pl két bögre rizshez minimum 6-7 darabot
  Ez után az előzőleg forró vízben megpuhított banánlevelekbe csomagolnak egy adag rizst, 3-4 nagy szem olajbogyót és mellé egy nagy darab husit, valamint adagonként 1db főtt tojást kettévágva. és begöngyölik a banánlevélbe, majd nagyon szorosan(szinte légmentesen), megkötözik. Ez után következik a  tartósítás következő lépése: az elkészült csomagokat lobogó vízben még további 3o percig főzik. Ezalatt a rizshez kevert friss tojások is összefőnek a rizzsel és a hússal. Az így elkészített és tárolt étel, elképesztő ideig ehető marad még a 3o fokban is.
 

Érdemes azért megnézni egy videon, hogyan készítik el ezt az ételt a peruiak:)

A jobbnál jobb kaják persze hegyekben álltak a kiállításon. Egy kis körkép, hogy el tudjátok képzelni miket láttunk és a végére milyen éhesek lettünk:))))

Találtunk egy oldalas sütödét is, ahol a felirat szerint kínai ládában sütötték az oldalast:)

És persze nem lett volna gasztronómiai kiállítás ha kimaradt volna a perui konyha egyik különlegessége, a pachamanca:)

Pachamanca:

  A Pachamanca erősen hajaz a chilei Curantóra(melynek a pontos leírását ennek a lapnak az alján találjátok, videóval együtt), ami nem meglepő, hisz azt már tudjuk, hogy a földbe ásott, forró köveken történő ételkészítés polinéz eredetű és a polinéz hajósok eljutottak bizony Chilébe és Peruba is. Viszont Dél-Chilében egy sokkal ősibb variáció maradt fenn mint Peruban.
  Eredetileg ezt az ételt is úgy készítették mint a Curantót a chileiek. Vagyis ástak egy jó nagy gödröt, kibélelték kövekkel, tüzet raktak rajtuk és amikor a kövek átforrósodtak, akkor kezdték rápakolni az ételeket. Sajnos ez ma már jórészt a feledés homályába merült Peruban(bár eldugott falvakban még létezik), és most már mindenki egy téglákból épített tűzhelyben készíti. Az étel az inka idők óta ismert(12oo-tól a spanyol hódításig), vagyis alsó hangon is több mint 8oo éves. A kiállításon így mi is a modernebb változattal találkoztunk sajnos, pedig hatalmas terület állt rendelkezésére a készítőknek, hogy az eredeti varit bemutassák:(
  Az inka időkben épp az volt a dolog lényege, hogy a földbe ásott gödörben készült étellel a Pachamama-nak(Földanya - a kecsuák és ajmarák szemében a mai napig a legfőbb istenség), áldoztak. Rituálé és áldozat volt ennek az ételnek a készítése. A nevét is innen kapta az étel.
  A mai variációban a forró kövek megmaradtak, de ezek egy tűzhelyen belül vannak és az ételeket így pakolják bele. 

Hozzávalók(nem röhög!!!:))):

3 tengerimalac
1 báránycomb
10 sertésborda
2 egész csirke
10 humitas(ez egy régi dél-amerikai étel. tulajdonképpen kukoricalevélben megfőzött darált és fűszerezett kukorica)
10 nagy burgonya
5 édesburgonya

Bab (hüvelyes), ilyen Mo-n nincs, sokkal nagyobb mint a mi zöldbabunk és az íze is más 
több egész cső kukorica 
 

Fűszerezéshez:

250 gramm őrölt pirospaprika szósz
300 g chili paprika
200 g egész mogyoró héjában
banán levelek
fokhagyma, só ízlés szerint  

Az étel készítése nagyjából a következőképpen zajlik: előzőleg megmosott nagy köveken hatalmas tüzet raknak. Amikor a kövek átforrósodnak, akkor elkezdik megpakolni a tűzhelyet rétegekben. Először egy réteg forró kő, arra pakolják a banánleveleket, majd rájuk az édesburgonyát, burgonyát, arra ismét egy réteg forró kő kerül és jönnek a húsok: tengerimalac, kecske, bárány, sertés, csirke, majd ismét egy rétegben forró kövek és  legfelülre a már előre elkészített humitas, a bab és a kukorica kerül. Majd az egészet banánlevelekkel(vagy más növénnyel)alaposan betakarják, majd szövettekkel is alaposan betakargatják és attól függően hogy mennyi ételt pakoltunk a  sütőnkbe, 2-3 óra múlva kezdődhet a dőzsölés:)annál hamarabb nem érdemes kibontani a tűzhelyünket, mert a kövek annyira forróak, hogy lehetetlenné teszik az étel előbányászását:)

Azért hogy elképzelhessük milyen az eredeti Pachamanca, beteszek arról is képeket:)

  Amikor viszont elkészül az étel, mindenki kb egy ilyen tálat foghat marokra:

A napunkat végülis Tacnában fejeztük be és egy étteremben ettünk Chicharron de pollo-t(lásd fentebb), mert ez a gasztrovásár sajnos amolyan perui módon volt megszervezve:) Sem wc, sem kézmosási lehetőség nem állt rendelkezésre, így bementünk a városba és ott ettük meg a kiszemelt ételünket:)) De ettől függetlenül fantasztikus napot töltöttünk a vásárban és még annál is fantasztikusabb ételekkel ismerkedtünk meg:)