Szoval azt nem tudtam, hogy itt kotnek ki nalunk, Aricaban, Chile legeszakibb varosaban.
Januar 8.-an arra ebredtem(ejjel dolgozom, ezert nappal alszom), hogy orult dudalassal-tulkolessel mennek el autok a hazunk mellett levo autouton, valamint sikoltoznak, futyulnek, tapsolnak az emberek. Nem vettem a faradtsagot, hogy felkeljek, mert a chileiek vermersekletere jellemzo, hogy minden egyes megnyert focimeccs utan ez van:))) Viszont ez a dudalas es orjonges olyan sokaig tartott, hogy mar felkeltem es gondoltam megnezem mi tortent. Amikor kihajoltam az ablakon, a kovetkezoket lattam egy csapat lufit es chilei zaszlokat lengeto emberrel egyetemben:
Persze azonnal tudtam, hogy ez a Dakar mezonye es ugrottam a fenykepezogepemert, hogy kenyelmesen, az ablakombol vegigfotozhassam oket:) Persze ahogy ilyenkor lenni szokott, a fenykepezom elemei lemerultek, ezt az egy kepet sikerult ellonom:) Viszont ez engem nem tantoritott el termeszetesen semmitol:) Igy miutan utananeztem - es megnyugodtam - hogy csak ket nap mulva megy tovabb a mezony, megbeszeltem a fogadott nagybatyammal, hogy masnap kivisz oda, ahol allomasozik az egesz bagazs:) En ugyan furcsalltam, hogy az osszes motors-autos-kamionos+a kiszolgaloszemelyzet elszaguld a hazunk mellett es eltep a perui hatar iranyaba, ugyanis a hatar tolunk nincs egeszen tiz kilometerre es azt biztosan tudtam, hogy nem mennek at Peruba. Viszont azt is tudtam, hogy Arica es a Perui hatar kozott SEMMI nincs a sivatagon es az Aricai repteren kivul, vagyis elgondolkodtato volt, hova tartanak ennyire sietve:)
Masnap delben ertemjott a nagybatyam es elindultunk. O mar kozben nyomozott es megtudta merre vannak, de az a hir terjedt, hogy az elnoki latogatas miatt tobb kilometeres korzetben le van zarva az egesz kornyek es senkit nem engednek a mezony kozelebe. Kepzelhetitek a chileiek mennyire orultek ennek:D:D:D
Mast sem hallottuk, minthogy mindenki vadul szidja a chilei elnok minden egyenesagi felmenojet, azt hiszem annyi atkot meg nem szortak a fejere, mint ezen a napon:))))
Azert mi elindultunk es hamar megtudtuk, hogy a latogatasnak eppen vege es mar megkozelitheto a mezony.
Meg a tabor elott osszefutottunk ket versenyzovel, akik a sivatag kozepen mostak le az ut porat az autokrol:
Miutan kibameszkodtuk magunkat, indultunk tovabb a tabor iranyaba, mert egy valosagos tabort epitettek ki a sivatagban:) Sokat tepelodnunk nem kellett merre menjunk, hisz az ocean fovenyen vegignezve hamar felfedeztuk oket. A latogatok parkolo autoi koze beallva azonnal tudtam: jo helyen jarunk:)
Akadt azert kozben kellemetlen kozjatek is. A DAKAR taborat a Lluta folyo torkolatanak volgye kozeleben jeloltek ki. Termeszetesen sokkal vonzobbnak tunik a sivatagnal egy folyotorkolat, megha most az is szaraz a 40 fokban, ez ertheto. De nemzetkozi nyelven(rajzokkal) oriasi tablak hirdetik, hogy ez itt egy vedett terulet es mit szabad-mit nem szabad csinalni:
Az egyik versenyzo csapat behajtott terepjarokkal a teruletre, nagy tabortuzet rakott a nadas kozepen es letelepedett piknikelni. Mindezt a taploszaraz nyari nadasban, ugy, hogy az egesz terulet korbe van tablazva oriastablakkal(mint a fenti:)
A chilei termeszetvedelmi orok sebtriben megbuntettek az egesz tarsasagot kb 200.000 magyar Ft-nak megfelelo osszegre(DAKAR ide vagy oda:) es kizavartak oket a teruletrol:) Nem volt jo visszhangja, de egyreszt ezek a kirakott oriasi tablak eleg egyertelmuen jelzik mit szabad es mit nem szabad itt csinalni. A tuzgyujtas(miutan a sivatag sziveben vagyunk), a legelso tiltott dolog. Tokeletesen ertheto modon. A teruleten szinte gazolni lehet a vedett madarakban:
Ezutan a kozjatek utan barkinek, aki lehajtott a Dakar fele az orszagutrol az ocean iranyaba(lett legyen versenyzo, vagy csak nezo), ket nyelven a kezebe nyomtak egy nagy, szines, tobboldalas fotos katalogust a Lluta torkolatrol spanyolul es angolul. Mi is kaptunk:)
Ahogy megkozelitettuk a tabort, a versenyzok tabora termeszetesen korbe volt zarva, de sok versenyzo es kiszolgalo kamion ugy dontott, hogy a vedett tabor helyett, a latogatok reszere kijelolt teruleten vernek tanyat. Tobb okbol is: jobbak es szelesebbek voltak az utak a varos fele, valamint nem utolso sorban reklamkampany is nekik. Mi persze boldogan vettuk eszre, hogy ahogy kozelitunk a kijelolt taborhoz, ugy futunk ossze erdekesebbnel erdekesebb terepjarokkal es egyeb monstrumokkal:))))
Tobben szo szerint tabort vertek a kamionjuk mellett es ott szaritottak a ruhaikat, valamint piknikeltek:))
Amugy el kell mondanom, hogy hihetetlenul kedves volt az egesz mezony. A gyerekeket folpakoltak az autokra, hogy a szulok lefenkepezhessek oket, sot nem egy versenyautoba is beultettek oket! Mindenki mosolygott es jokedvu volt, meg amikor az egyik csapat satraba bekeredzkedtem, rogton mondtak, hogy nyugodtan jojjek be es fenykepezzek:)
Olyan is akadt, aki a helyszinen allt neki kibelezni az autojat:)
De akadt egyeb erdekes reszlet is. Kirobbant belolem a nevetes, amikor az Atacama sivatag kozepen meglattam egy hutoszekrenyt:))))
A kiszolgaloegysegek persze ezerrel mukodtek az egesz taborban. Satrak alatt ettermek uzemeltek(a sivatagban semmifele infrastruktura nincs, de aramfejlesztokkel es generatorokkal biztositva volt, hogy senki ne haljon ehen es mindenki hozzajuthasson a hihetetlen forrosagban eletmento, jeghideg uditohoz is.
Sot egy nagyon hires chilei aszubol keszult bor-ostermelo is ott volt. A bor (vagy inkabb valami aperitif tomenysegu, nagyon magas alkoholtartalmu biokeszitmeny), rendkivul utos volt:) A neve Doña Andreza es en ugyan csak egy kis poharral kostoltam meg, de az mar leteritett :))) Izre valami isteni, de ha a versenyzok is belekostolnak, nem tudom elkepzelni mikeppen indulnak tovabb holnap a futamon:)
Persze odamentunk(meg a bor elott:))), a versenyzok taboranak bejarataig. Ott mar kordonnal korbe volt keritve minden es lathatjatok a sok chilei feher-zold rendorautot is:)) Nomeg a versenyzoket:)
Miutan kibameszkodtuk magunkat, beszaguldottunk a varosba, mert hallottuk, hogy a belvarosban meg a motorosok "randaliroznak" es korbe-korbe jarjak a belvarost, sot a setaloutcaban is rogtonzott bemutatot tartottak. Tenyleg ott voltak:)
Amugy osszessegeben az egesz Dakar mezonynek - tabornak - valami hihetetlen atmoszferaja volt: nem lattal szinte olyan embert, aki ne moslygott volna, mindenki segitett mindenkinek, meg a dugokban is, amikor valaki el akarta hagyni a helyszint, de nem sikerult, egyetlen ideges hangot nem hallottal. Bajtarsiassag, hihetetlen jokedv es emberszeretet uralkodott a taborban es a taboron kivul is.
A gyerekenek, a kiszolgaloszemelyzet es a versenyzok szinte mindent megengedtek, ugyhogy ezeknek a kisgyerekeknek biztos, hogy orok elmeny maradt a Dakar:) Termeszetesen egesz Aricat elozonlottek a turistak, tele voltunk kulfoldivel:) Megis magyarkent szerintem tovabbra is csak ketten eltunk Aricaban meg a Dakar ket napjan is:) Remelem az autosportot kedveloknek kellemes elmenyt szerez majd ez a helyszini beszamolo:)
Nagyon tuti kis beszámoló, dakar-ról ilyen időközi megállóból még nem láttam/olvastam semmi infót
VálaszTörlésNagyon jó beszámoló.
VálaszTörlésÉn már évek óta nézem a Dakart, különösen mióta Argentínában és Chilében van.
Egyébként kettő magyar is volt/van a versenyen Gyenes Emánuel(erdélyi) és Saghmeister Gábor (vajdasági), mindketten motoron.
Gyönyörű tájakon halad a verseny, továbbra is a kedvenc országaim.
Koszi:)
VálaszTörlésSutpet: fogalmam sem volt, hogy vannak magyarok, de annyira kozel ugysem jutottunk a versenyzokhoz, csak egy parhoz, akik kint taboroztak:)